Újabb hasznos tanulási tippek

MERT AZ ISKOLA ANNYIRA INSPIRÁLÓ

Noha alapvetően nem öröm ilyen hosszú idő után - ami tudjuk minek köszönhetően nyúlt el - pont egy sulis poszttal visszatérni, de mentségemre szóljon, hogy nem az én hibám, hogy pihenés alatt is az iskola jár a fejemben. Mint az tudjátok, váltottam, és az új hely sok elvárást állított fel - vagy legalábbis én magamnak biztosan. Szóval azon túl, hogy az eddigi eredményeimet nem csak megtartani, de kicsit javítani is szeretném, még van egy tucat ember, akinek nem akarok csalódást okozni, ezért érthető, hogy sokat tanulok. Ez alapvetően most könnyebbé, rendszeresebbé vált, ugyanis a koliban kötelező tanszoba van, így egész héten van időm a tankönyveket bújni. Azonban péntekenként haza kell mennünk, tehát az aznap kapott leckékkel hétvégenként kell foglalkoznom, és feltűnt, hogy lényegesen nehezebben veszem rá magamat ilyenkor a produktivitásra. De szerencsére viszonylag gyorsan sikerült kiépítenem egy rendszert, és ebben alkalmazom a különböző technikáimat, amiket ma megosztok Veletek.

Mielőtt bármi is történne, fontos, hogy az alapvető motiváció meglegyen; amiben sajnos sok minden közrejátszik. Az én esetemben rövid idő alatt kétszer is betegeskedtem a hétvégék folyamán, ezért a tanulás is kimaradt, aminek persze megittam a levét később, de a lényeg, hogy teljesen fel kell készülnöd a tanulásra. Mivel én sikeresen minden gyógyszert és egyéb hasznos dolgot a koliban felejtettem (kétszer is), így esélyem sem volt arra, hogy a motivációm meglegyen. Te ne kövesd el ezt a hibát, és, ha esetleg elkaptál valamit - amit mostanság nem könnyű kikerülni -, akkor mindenképpen takarózz be, igyál teát, egyél gyümölcsöt és persze a gyógyszert se felejtsd el, így legalább már elindulhatsz a gyógyulás útján. Nekem sajnos végig kellett szenvednem a folyamatot, te viszont tanulhatsz a hibámból, és betegség ide vagy oda, egy fokkal könnyebb lesz nekiállni a kötelességeidnek.

Ha már eldöntötted, hogy most leülsz, és felkészülsz az anyagokból, akkor egy gyors lendülettel pakolj el mindent a közeledből, ami zavaró tényező lehet. Én hétvégenként ezért is (illetve egyéb okokból) tartom a telefonomat kikapcsolva, jó messze magamtól. A laptopom is csak azért üzemel végig, mert onnan keverem a zenét, ami a tanulási stratégiám egyik legfontosabb alapja. Amúgy hangulatomtól függ, de az esetek többségében számomra őrjítő csöndben tanulni. Ugyanakkor szigorúan csak olyan dalokat hallgatok, amiknek vagy nincs szövegük, vagy teljesen újak a füleimnek. A kpop cb-lemaradásomat is például ilyenkor szoktam pótolni. Viszont az abszolút kedvenceim, amiket pont nagyjából nyár végén-ősz elején fedeztem fel a chillhop számok, amik kellemes, megnyugtató dallamok, nagyon-nagyon minimális szöveggel (néha egyáltalán nincs). A Chillhop Music pedig az a csatorna, amire mindig öröm felnézni. A több órás zenétől a rövid, 20 percesekig minden van itt, és ehhez a későbbiekben még visszatérünk, hiszen, ahogy említettem, a tanulási folyamatomnak ez sarkalatos pontja.

De egyenlőre elég nekünk a megteremtett hangulat, rend és lelkesedés. Érdemes már hétvége előtt felosztani, melyik nap, mivel foglalkozol, illetve ezeken belül melyikkel kezded, mi követi, mi az utolsó. Biztosan sokan hallottátok már ezt, de igaz, hogy ha óráról órára tanulsz, később sokkal kevesebbet kell, és nem kapsz szívrohamot, amikor jön a témazáró, és több oldalnyi tudásra próbálsz hirtelen emlékezni. Ahhoz, hogy a tanulás eredményes legyen legfontosabb, hogy az anyag kisebb egységekből épüljön fel jól. Itt leginkább arra gondolok, hogy a füzetből megtanultak után mindenképpen olvasd át a tankönyvet is, hogy azzal leellenőrizd, biztosan tudod-e a dolgokat, nem írtál-e valamit máshogy a jegyzetedben, és hogy ezzel amolyan átfogó lezárást adj xy tárgy tanulásának. És aztán jöhet a következő, ugyanígy...

Meg lehet érteni mindkét lehetőséget: a nehezebbel kezdjük, hogy hamar letudjuk, vagy pedig a könnyebbel kezdjünk, hogy a lelkesedésünk ne tűnjön el már az első órában. Én személy szerint az utóbbit alkalmazom, de persze, mint a műveleti sorrendben, nekem az első mindig az írásbeli. Rosszul hangzik, és lényegében nem is igaz, de az írásbeli az, amin nem kell sokat gondolkodni, megírod aztán kész, órán azt nézik, megvan-e. (Lesarkítva.) Ezzel én általában gyorsan kész vagyok, utána pedig, ahogy azt már mondtam, a könnyebb vagy épp rövidebb anyagokkal kezdek.

Itt jön képbe a zene. Amikor tanulok, elindítok egy 1 órás videót. Ezzel nem csak azt érem el, hogy sokáig nem kell számot váltanom, de az időt is mérem. 60 percig tanulok, fel is mondom (akár magamnak a tükör előtt, vagy anyának, és ha kell, többször is), ha belefér, egy másik tárgyat is elkezdek. Nem az a lényeg, hogy egy óra alatt minél több tanulnivalót tudj le, hanem, hogy azalatt az idő alatt maximálisan arra koncentrálj, amit csinálsz. Ezért szeretem a chillhopot, mert kikapcsol, csak bólogatok a dallamra, és még véletlenül sem kezdek el énekelni, max dúdolni, de az nem számít. Amikor lejárt a videó, újabbra kattintok, de ezúttal egy mindössze 20 percesre. Ekkor megyek el pihenni, és ez nálam általában olvasást jelent, mivel mostanság jóval kevesebb időm van erre, pedig annyi szép kötetet kaptam. Ennyi idő alatt elolvasok egy hosszabb fejezetet, vagy több rövidebbet, és sikerül feltöltődnöm. Persze, emellett lehet akár csak netezni, enni, bármit csinálni, ami nem tanulás, és jó érzéssel tölt el. Ez ad majd erőt a következő körben, amikor a 20 perc letelte után újra elindítasz egy 1 órásat, és újra nekiülsz tanulni.

Mit lehet még tenni?

A következő apró, de annál fontosabb technikák sokat javíthatnak a tanulási szokásaidon, hiszen nem csak ülve, meredt szemekkel magolsz, hanem konkrétan tornáztatod az agyadat, és amit megtanulsz, azt tényleg tudni fogod.

↪ Valószínűleg mindenki hallott már a tanulókártyákról, és hasonló kreatív eszközökről, amikkel sokkal könnyebben megy a memorizálás. Nos, aki eddig nem bízott volna bennük, jelentem, igenis van hasznuk. Én kifejezetten évszámoknál, szavaknál , definícióknál használom. (Aki a digitális verzióra vevő, a Quizlet csodákra képes.) 

↪ Különösen hasznos és még szórakoztató is, ha arról a témáról nézel valami filmet, amiről épp tanulsz. Én, amikor már az agyam teljesen kiégett az amerikai polgárháborútól, pihenésképpen megnéztem a Lincolnt Steven Spielbergtől, amit már amúgy is régóta terveztem, így két legyet üthettem egy csapással.

↪ Segíthetnek még a táblázatok, időszalagok, amik átláthatóbbá teszik az eseményeket. Engem hittanból konkrétan ez mentett meg; egymás mellé felírva a pápák már nem is tűntek egy halom ugyanolyan névnek.

↪ Témazáróknál a megadott esszék közül érdemes ténylegesen kidolgozni a témákat, nem csak a füzetet bámulni. Ezáltal már előre ki tudott szedni a fontos és lényegtelen információkat, átlátod a szöveg terjedelmét és rendezheted magadban, hogy mit fogsz élesben leírni. 

↪ Fontos az is, hogy legyen valaki, aki kikérdez. Ha neked úgy jobb, tanulhatsz végig vele, de én már csak akkor fordulok máshoz, amikor már úgy érzem, tudok mindent. Miután neki is elmondtam, ő kijavíthat, rávilágíthat arra, mi az, ami kevésbé ment jól, és ezzel kiszűröm, mi az, amire jobban rá kell feküdnöm.

A kötelező olvasmányok, avagy a tanárok által ránk erőszakolt könyvek, amikhez talán elsőre úgy érezzük, semmi közünk, ugyanúgy okozhatnak gondokat, mint a klasszikus értelemben vett tanulás. Sosem voltak a kedvenceim azok a történetek, amiket feladtak nekem, és a mostani volt a legrosszabb, úgyhogy abszolút átérzem, ha valakinek ehhez nincs motivációja. Ezért alkalmazom azt a (néha fájdalmas) trükköt, hogy minden nap minimum 100 oldalt elolvasok az adott könyvből. (Ezt amúgy azoknál a történeteknél is csinálom, amiket én választottam, és egy bejegyzésben már tervezek erről bővebben mesélni.) Ez azért jó, mert egyértelműen érezni, hogy haladsz a könyvvel, viszont nem hajtod túl magadat, és miután ezt a rövid, de hasznos távot teljesítetted, hagyhatod a fenébe a nap hátralévő részében a könyvet. Ugyanakkor mindenképpen mérd fel, biztosan tudsz-e minden nap foglalkozni vele. Ha a történetről szóló dolgozat felé közeledve nem lesz nagyon időd, már az elején rágd át magadat rajta, én viszont szeretem utolsó pillanatra tartogatni, mert úgy jobban emlékszem a részletekre is. (És, ha már itt tartunk, aki papírról olvas, több dologra emlékszik, mint, aki ebookból...) De ez emberfüggő, a lényeg, hogy tűzz ki egy célt mindig, hogy melyik fejezetig, hányadik oldalig akarod elolvasni, juss el oda, majd tedd el jó messze. Persze, ha a kötelező jó, akkor semmi nem akadályoz meg benne, hogy együltő helyedben kiolvasd! :D (De ez ritka.)

Mindezek ellenére a legfontosabb dolog az egészség és az ép ész megőrzése, úgyhogy SENKI se hajtsa túl magát, nem kell maximalistának/perfekcionistának lenni, lásd reálisan a képességeidet, ha egy tárgy nehezebben megy, apró lépésekkel közelítsd meg a célt, ne reméld, hogy rögtön te leszel a legjobb. Az, hogy kipihent és nyugodt legyél legalább annyira szükséges az eredményességhez, mint a felkészültség. Ezért hát mindenki nyugodjon meg, jól fogunk teljesíteni a megmérettetéseken, vagy ha nem, azt is túléljük. Hiszen idáig is eljutottunk, nem igaz? :)

Amber