Ugyan messze még az érettségi, amit jövőre újra "el kell szenvednem", de a készülődést - akár erre, akár más nyelvi felmérésre - nem árt megkezdeni már jóval a nagy nap előtt. Az én esetemben ez végtelen mennyiségű, korábbi évek érettségi feladatainak kitöltését jelenti, és persze azt a magánszótár megtöltését, amiről ma lesz szó a blogon.
A cím ellenére teljesen nyugodtan olvashatja a soraimat az is, akinek nem az angol az első idegen nyelve, hiszen annyi csupán csak a lényeg, hogy az adott nyelven tudj már olvasni és beszélni, tehát például ne okozzon gondot egy film megértése eredeti szöveggel és/vagy felirattal. Az én célom nem az, hogy magára a nyelvre tanítsalak meg, hanem, hogy bővüljön a szókincsed - ami legalább olyan fontos, mint a különböző nyelvtani szerkezetek és szabályok.
Sokaktól lehet hallani, hogy sorozatokból tanultak meg egy nyelvet, vagy azzal tökéletesítették a tudásukat. Elsőre talán nehéznek tűnhet, de ennek tényleg van haszna. Viszont olyan nem létezik, hogy csak sodródsz az árral, és el sem gondolkodsz a dolgokon. Ilyenkor lép be a jegyzetelés, az én kedvenc technikám, amit az élet szinte minden területén bevetek. Igaz, nem a legkellemesebb szótárazgatni egy izgalmas történet közepén, de határozottan megéri. Akár filmet, akár sorozatot nézel eredeti nyelven, érdemes meghívnod a mozizásra a sosem használt post-itokat és egy tollat. Hogy biztos legyek a dolgomban, én mindig a feliratot is felrakom, persze azt is angolul; valamiért ki nem állhatom, ha hallom alatta az angolt, amit alapvetően megértenék, de közben a magyar szöveget olvasom. Nekem teljesen bezavar, de kinek, hogy kényelmes.
Ha már filmek, ne maradjanak ki a könyvek sem, amikből szintén lehet idegennyelvűt találni itthon is, a választék pedig nagy - a szintekre besorolt klasszikusok, amiket újraírtak a tanulók számára (és itt még jegyzetelni sem kell, hiszen a könyvhöz tartozik szószedet!), a különböző szótárak (pl: társalgási), eredeti könyvek (fikció, igaz történet, szórakoztató irodalom, amit csak szeretnél) és újságok. Ha csak belekóstolnál, milyen is egy másik nyelven olvasni, az Országos Idegennyelvű Könyvtár a neked való hely, ha viszont rögtön vásárolnál is valamit, a Libra books-ot ajánlom, akik amúgy a Könyvhéten is kint voltak, ott láttam őket én is, és tőlük szereztem meg George Orwell-től a Burmese Days-t, amit magyarul egyáltalán nem lehet kapni. Persze, az ő írásai sosem könnyű olvasmányok, és nyilván én sem ismerek minden szót, tehát felmerülhet a kérdés, mit tesz ilyenkor Tami? Ezt már mondtam: jegyzetel! (Ilyenkor magába a könyvbe... borzalmas, de nem tudom megállni.)
Nevetségesen hangzik, de valaminek a papírra vetése (igazi papírra) erővel bír és hatással van arra, aki írja, és arra is, aki olvassa. Nemrég láttam egy felmérést, ami szerint azok, akik tényleges könyvből olvasnak, több információra emlékeznek, mint azok, akik e-book-ból. Úgyhogy ne becsüljük alá sem a papírt, sem pedig a kézírást, ugyanis akár kedvtelésből űzzük ezt, akár tanulásból, egyértelműen több energiát fektetünk bele, mint egy sima, telefonos jegyzet pötyögésébe, ezáltal pedig a jelentőségi is nagyobb lesz. Miközben írunk, arra koncentrálunk, ami előttünk van, figyeljük a kezünket és a betűket, és gondolkozunk, hova írjuk az új feljegyzendő szót. A jegyzetelés megmozgatja az agyunkat, ezért hát még sokszor el fogom mondani, de ez egy nagyon hasznos ötlet, amivel már megelőlegezhetjük magunknak a sikert a tanuláshoz.
A tökéletes források már megvannak, és a folyamatos jegyzetelésről is beszéltünk, de korántsem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen attól még, hogy leírsz egy halom szót, aminek nem tudtad a jelentését, de már ott áll mellette, mit takar, még nem fogod automatikusan megjegyezni. A "gyakorlat teszi a mestert" mondás nem is lehetne helytállóbb, hiszen úgy ragadhat meg a legjobban a megszerezett információ, ha gyakran előhívod. Nyilván nem arra akarlak buzdítani, hogy magolj, mászkálj le-fel a szobában, és mondd vissza a szavakat, amiket kiírtál magadnak. Ezzel csak azt érnéd el, hogy egy adott időig emlékeznél a dolgokra, márpedig itt az a cél, hogy a szókincsed véglegesen, ne pedig ideiglenesen legyen bővítve.
A jegyzetelésnél, és úgy általában a memorizálásnál, tanulásnál nagyon hasznosak a színek, így csak azt tudom mondani, hogy nyugodtan emeld ki azt, amiről úgy érzed, hogy ki kell emelned, akár többször is. Rajzolhatsz is, hogy vidámabb legyen a magánszótárad, és ezáltal több lelkesedéssel lapozod majd fel. Ragassz post-it-okat, túrd fel a fiókjaidat, és használj fel régi díszítőelemeket, amik már jó ideje várják, hogy kezdj velük valamit. Ennek több előnye is van: kevesebb "kacat" lesz a szobádban, rendezettebbnek érzed majd, és -, ha veszel is valami újat - nem halmozódnak fel a dolgaid, amivel a környezetedet és a pénztárcádat is kíméled. Arról nem is beszélve, hogy milyen szép és egyedi füzetet készíthetsz magadnak. Mindenki jól jár.
De bárhogy nézzen is ki a magánszótárad, egy dolognak mindenképpen benne kell lenni, ugyanis ez az, ami a bejegyzést ihlette. Ez pedig nem más, mint a példamondat. A kikeresett, lefordított szavak alá írj minimum 3 mondatot, ami tartalmazza az ominózus szót és annak különböző változatait. (pl: noun, verb, adjective -> főnév, ige, melléknév) Már eleve a kitalálás gondolkodáshoz kötött, tehát akarva-akaratlanul is megragad az adott szó, amivel éppen dolgozol. Légy kreatív, találj ki olyan szövegeket, amik esetleg közel állnak hozzád, viccesek, vagy csak írd le, ami elsőre eszedbe jut. Képzeld magad írónak, és próbálj meg úgy fogalmazni, mintha az anyanyelveden tennéd. Ismerd meg a szavakat, és bánj velük tetszésed szerint. Hamar bele fogsz jönni!
Ezek által látni fogod egy teljesen normális környezetben a kifejezést, és többé nem lesz az, hogy esetleg leblokkolnál, amiért csak arra emlékszel, hogy volt egy random szó a füzetedben, és bárhogy keresel az emlékeid között, sehogy sem találod a jelentést. Ezzel a tanulással "megbarátkozhatsz" a sok szóval, amire, ha eddig csak ránéztél, a magolnivalót láttad. De persze, ahogy mondtam, gyakorlat teszi a mestert, tehát csak rendszeres átnézéssel, gyakorlással tarthatod frissen a tudásodat.
Most, hogy mindjárt vége a nyárnak, különösen fontos, hogy elkezdjük a bemelegítést a sulira. Könnyen meglehet, hogy senki sem várja az új tanévet, de ettől még fontos, hogy tanuljunk, ezért remélem, ezzel a kis bejegyzéssel sikerült némi motivációt öntenem belétek, hogy a szokásos "idén rendszeresen fogok készülni" felkiáltásnak lesz is eredménye, és mindannyian megőrizzük a lelkesedésünket. :)
Amber
Nagyon hasznos poszt lett! Imádom! Bár nekem már most nincs lelkesedésem tanulni... :D
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszett! ^^ Megértem, a suli tényleges közeledtével én magam is elgondolkodom rajta, biztosan menni fog-e a kitartás és a lelkesedés... xD De muszáj megpróbálni, úgyhogy hwaiting! ^^
Törlés