Multiplayeres pro & kontra 🎮

Régen úgy, ahogy volt megvetettem ezt a műfajt, de a közelmúltban bebizonyosodott számomra, hogy noha nem egy hibátlan dolog a multiplayer, lehet élvezni így is. Az azonnal felmerülő miértre pedig hadd válaszoljak most rögtön!

Warning: A cikk alapjául azt a tapasztalatot használtam fel, amit a Call of Duty játékok multizása közben halmoztam fel. Más játékkal még nem játszottam ilyen módban, így ezt figyelembe véve olvassa mindenki az írásomat.

A multiplayer, ahogy neve is mutatja, több játékos módot takar, és minden online történik. Ezek a gamerek lehetnek ismeretlenek, más játékosok a világ bármely pontjáról, de némi pepecselés után akár a tulajdon barátaiddal, rokonaiddal is kapcsolatba léphetsz, és mehet is a játék. Szerintem ez már eleve nagyon jó benne, hiszen egy bizonyos úton kapcsolatot tartunk a szeretteinkkel, ráadásul közben jól szórakozunk. Persze, ez nem pótolja a valóságos találkozásokat és beszélgetéseket, de néhanapján igenis jót tesz. A csapatszellem - már ha olyan módban vagyunk - összekovácsolja az embereket, arról nem is beszélve, hogy ez pont olyan, mint anno, amikor a dicsőséges katonák büszkén vonultak a csatába, oldalukon testvéreikkel. (Na jó, azért túlzásokba ne essünk.)

BKK kisokos

AVAGY MIT (NE) CSINÁLJ A VILLAMOSON

(és úgy unblock közlekedés közben)

Még csak most kezdődött el az őszi szünet, de nem tudok nem gondolni rá, hogy hamarosan újra igénybe veszem a BKK szolgáltatásait, márpedig ez felidegesít. Nem is maga a cég, sokkal inkább az emberek miatt, akik valamiért egyáltalán nem figyelnek a környezetükre. De ezt is lehet orvosolni, ráadásul a gyógyszer vény nélkül kapható, egyenesen innen, a FOTOSZINTÉZISRŐL!

Még ha nem is mi vezetünk, akár kocsit, akár buszt, nekünk, egyszerű embereknek is oda kell figyelnünk a többiekre. Ugyanez igaz a biciklisekre is, akik valamiért azt hiszik, ha elütik őket, az csak a sofőr hibája lehet. Ahogy Zsákos Bilbó is mondta, veszélyes dolog kilépni az ajtón - de muszáj megtennünk. Nem az a fontos, miért teszed ezt, hanem, hogy hogyan! Körültekintőnek lenni nem bűn.

Far Cry Primal ≫ vélemény

Réges-régen történt, amikor még az ember mamutra vadászott és a kardfogú tigrist félte, nem a bombákat. A Wenják népét elnyomás alatt tartották az Udam és Izila törzsek. Ám egy nap megjelent egy bátor és erős férfi, aki tudta, mit akar. Hadd meséljek hát róla, kit Takkarnak, vagy inkább a Vadak Urának hívtak! 

Főhősünkkel egy mamutvadászat során találkozunk először, ami elég rossz véget ért. Miután társaink meghaltak, és mi magunk is megsebesültünk egy “tigri-incidens” miatt, erőt gyűjtünk, majd nem sokkal később megismerjük a régóta egyedül kóborló Saylat. A nő rávesz minket, hogy harcoljunk a Wenják becsületéért, hódítsuk vissza régi területeinket, építsünk falvakat és bosszuljuk meg az Udam és Izila törzsfők véres tetteit. Itt kezdődik el igazán a kaland, a felsorolt célok pedig szépen-lassan kipipálódnak a bakancslistánkon. 

Nosztalgia ⇨ Seventeen right here: ♡

💎 AVAGY 1 ÉV CARATKÉNT 💎

A cím és az alcím elárulja a legfontosabb dolgot: ma van 1 éve, hogy megismertem a Seventeent. A szokásos fangörcsölés helyett arra gondoltam, akár össze is szedhetném magamat, és nosztalgiázhatnék valamivel, amire később (is) büszkén nézhetek vissza. Ezért leírtam a banda mindegyik tagjáról, hogy milyennek látom őket, mit gondolok róluk, és hogy mit mondanék nekik, ha lenne rá esélyem. Olvassátok legalább akkora szeretettel ezt a bejegyzést, mint amekkorával én készítettem el!

ui.: számoljuk meg, hányszor írtam, hogy "ember"!

Amber