Régen úgy, ahogy volt megvetettem ezt a műfajt, de a közelmúltban bebizonyosodott számomra, hogy noha nem egy hibátlan dolog a multiplayer, lehet élvezni így is. Az azonnal felmerülő miértre pedig hadd válaszoljak most rögtön!
Warning: A cikk alapjául azt a tapasztalatot használtam fel, amit a Call of Duty játékok multizása közben halmoztam fel. Más játékkal még nem játszottam ilyen módban, így ezt figyelembe véve olvassa mindenki az írásomat.
A multiplayer, ahogy neve is mutatja, több játékos módot takar, és minden online történik. Ezek a gamerek lehetnek ismeretlenek, más játékosok a világ bármely pontjáról, de némi pepecselés után akár a tulajdon barátaiddal, rokonaiddal is kapcsolatba léphetsz, és mehet is a játék. Szerintem ez már eleve nagyon jó benne, hiszen egy bizonyos úton kapcsolatot tartunk a szeretteinkkel, ráadásul közben jól szórakozunk. Persze, ez nem pótolja a valóságos találkozásokat és beszélgetéseket, de néhanapján igenis jót tesz. A csapatszellem - már ha olyan módban vagyunk - összekovácsolja az embereket, arról nem is beszélve, hogy ez pont olyan, mint anno, amikor a dicsőséges katonák büszkén vonultak a csatába, oldalukon testvéreikkel. (Na jó, azért túlzásokba ne essünk.)
Warning: A cikk alapjául azt a tapasztalatot használtam fel, amit a Call of Duty játékok multizása közben halmoztam fel. Más játékkal még nem játszottam ilyen módban, így ezt figyelembe véve olvassa mindenki az írásomat.
A multiplayer, ahogy neve is mutatja, több játékos módot takar, és minden online történik. Ezek a gamerek lehetnek ismeretlenek, más játékosok a világ bármely pontjáról, de némi pepecselés után akár a tulajdon barátaiddal, rokonaiddal is kapcsolatba léphetsz, és mehet is a játék. Szerintem ez már eleve nagyon jó benne, hiszen egy bizonyos úton kapcsolatot tartunk a szeretteinkkel, ráadásul közben jól szórakozunk. Persze, ez nem pótolja a valóságos találkozásokat és beszélgetéseket, de néhanapján igenis jót tesz. A csapatszellem - már ha olyan módban vagyunk - összekovácsolja az embereket, arról nem is beszélve, hogy ez pont olyan, mint anno, amikor a dicsőséges katonák büszkén vonultak a csatába, oldalukon testvéreikkel. (Na jó, azért túlzásokba ne essünk.)