Úgy nagyjából 13 éves koromban kaphattam rá erre az egészre, a nővérem hatása miatt. Persze apa nem örült neki, nem is engedett a lakkoknak, csupán csak egy átlátszó, halványan csillogós darabnak adott zöldutat, ami abban az időben nekem maga volt a csoda. Egy jó darabig a nővérem csinálta a körmömet, formára reszelte, és lakkozta. Akkoriban ez lehetetlen feladatnak tűnt, hogy én magam foglalkozzak ezzel így, úgyhogy - mivel a nővérem nem velünk lakott - a saját körmös pályafutásom csak később indult útnak.
Az igazi mánia akkor indult, amikor feltűnt, hogy a körmöm könnyen és gyorsan megnő szép hosszúra, és nem is törik le egykönnyen. Ez elég motiváció volt ahhoz, hogy saját magam vegyem kezelésbe a dolgokat, és a nővérem instrukcióival gyorsan megtanultam használni a reszelőt, és tudója lehettem a legjobb technikáknak.
Amber
Amber
--------------------------------------
1.
Azután lakkozd ki a körmödet, hogy formára/lereszelted!
Ennek egy egyszerű oka van: a porszerűség, ami ilyenkor a körmödről lejön, jól megfogja a lakkot, és ezáltalán hosszabb ideig marad a helyén. Ugyan ez egy hasznos tanács szerintem, én ritkán alkalmazom, mert nincs hozzá türelmem, és nagyon idegesít, hogy látom, hogy "piszkos" a körmöm.
2.
Vízzel könnyebben szárad!
Bármennyire is tűnik furcsának, tényleg sokkal gyorsabban szárad a lakk, ha a felkenése után egy picivel vízbe áztatjuk a kezünket. Lehet ezt a csapnál is csinálni, de azóta én odáig fejlesztettem ezt, hogy a kádban csinálom, fürdés közben - persze csak akkor, ha nem zuhanyzok. Miközben áztatom magamat úgyis unatkozok, akkor meg már inkább pepecselek a körmeimmel. Amúgy meg fürdés közben nehezebb belenyúlni az alkotásba, csak arra kell figyelni, hogy ne mocorogjunk annyit. Érdemes akkor csinálni ezt, ha aznap épp nem esedékes egy hajmosás is, mert 1: ha lakkozás után ejtenéd ezt meg, akkor könnyen belenyúlhatsz, és elronthatod az egészet, és 2: ha előtte, akkor meg a vízben úszkáló hajszálaid mehetnek bele a lakkba, ami lássuk be, nem egy jó dolog.
3.
A titok a rétegekben rejlik!
Először mindig csak egy nagyon vékony réteget kenj a körmödre, nem is kell tökéletesnek lennie, vagy az egészét befedni, az a lényeg, hogy legyen egy alapod. Mire az egyik kezeden végzel, addig a másik megszárad, úgyhogy ezzel nem is kel bajlódnod. Ennek a technikának megint csak az az értelme, hogy a lakk jobban ragad tőle, és tovább marad a körmödön.
4.
Ne félj hibázni!
Az évek során megtanultam, hogy egyáltalán nem fontos, hogy a vonalon belül maradj. Nyugodtan kend fel a lakkot, nem kell izgulni, ha egy kicsit is rá megy a bőrödre. Ezek idővel lekopnak, de ha nagyon zavar, a lakkozás után egy nappal - úgy biztosabb - önts nyakon egy fülpiszkálót körömlakk lemosóval, és dörzsöld le a hibás részeket.
--------------------------------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése